A 2022. február 24-én megkezdődött orosz-ukrán háború hatására újabb menekülthullám érkezik hazánkba. Ennek nem csupán nemzetbiztonsági, hanem közegészségügyi vonatkozásai is vannak, ahogy azt már a 2015-ös szíriai háborúnál is tapasztalhattuk. A jelentős számban országunkba érkező menekült megfelelő egészégügyi fogadása és ellátása elengedhetetlen. A téma kapcsán a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Migrációs-egészségügy Tanszékének tanszékvezetőjével, Prof. Dr. Szilárd Istvánnal beszélgettem.

Prof. Dr. Szilárd István 12 éven át volt tagja a Nemzetközi Migrációs Szervezetnek (International Organization for Migration – IOM), ahol annak Európai Migrációs Egészségügyi programjait vezette, illetve vett részt azokban Boszniában és Koszovóban. Majd Brüsszelben, az IOM európai központjában volt a Migrációs Egészségügyi részleg vezetője. Emellett folyamatosan tartotta a kapcsolatot a Pécsi Tudományegyetemmel (PTE). 2007-ben a délszláv a délszláv háború tapasztalatai alapján a migrációhoz kapcsolódó egészségügyi/ közegészségügyi aspektusok fontosságát felismerve, 12 év távollét után, Prof. Németh Péter, az Általános Orvosi Kar akkori dékánja visszahívta, hogy a migrációs-egészségügyet az egyetem kutatási és oktatási programjába integrálja. A Migrációs-egészségügyi Tanszék 2022. január elsejével alakult meg, elődje a Műveleti Medicina Tanszék volt. Így a több mint 10 éves tevékenység év elejétől egy új struktúrában, az Orvosi Népegészségtani Intézeten belül működik tovább. A migrációs-egészségügyi kérdésekkel foglalkozó tanszék már alapításától kezdve együttműködik az ECDC-vel (Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ) és a WHO-val (Word Health Organization). Utóbbi a tanszéket nevezte ki a migrációs-egészségügy területén az oktatási és kutatási együttműködő központjává, így az Európában vezető szerepet tölt be.

Mi az a migrációs-egészségügy?

Ez egy új, interdiszciplináris területe az egészségügyi és közegészségügyi tudományoknak.

Nem csak a fertőző- és akut megbetegségekkel foglalkozik, hanem mentálhigiéniás vonatkozásokkal is. A Cordélia Alapítvány ez utóbbi területen nemzetközileg is elismert. A tanszék szoros  kapcsolatot ápol velük, az egyetemi képzésbe is bevonásra kerültek, akárcsak az Állam- és Jogtudományi Kar az egészségügyi adatvédelem és ehhez társuló migrációs aspektusok kapcsán. A kar közreműködése a migrációs-egészségügyi kérdésekben egy, a WHO-val közösen rendezett konferencia folyományaként valósult meg. A konszenzus konferencián megfogalmazásra került, hogy az effektív stratégiák kidolgozásához adatokra van szükség, és bár ez a megállapítás triviálisnak tűnik, a megvalósítása annál komplexebb. Az adatgyűjtéshez egységes európai migrációs-egészségügyi adatbázisra van szükség. Ehhez szükséges a jogi aspektusok tisztázása, hogy az adatok transzferabilitása megvalósítható legyen. Létrehozásra került az akciócsoport az EU számos országából származó kutatókból, kollégákból, akik migrációs adatokkal dolgoznak, ami ezt a területet próbálja fejleszteni. A szervezet az ukrán válság kapcsán áprilisban fog online konferenciát tartani.

A migrációs-egészségügy a PTE-n az orvosképzésbe és az egyetemi szakdolgozói képzésbe kötelező- és szabadon válaszható tantárgyként is beépült. 3 évvel ezelőtt került kidolgozásra a szakirányú továbbképzés. A posztgraduális szakképzési formában migrációs-egészségügyi szakemberekké válhatnak a jelentkezők.

Jelenleg az egyetemi oktatáson és kutatáson túl egy állami pályázat keretében Jordániába kerül exportálásra a program. Az általános Közel-keleten uralkodó feszültségben ez az aránylag nyugodt ország a menekültek célpontja. A 10 millió lakoshoz több százezer menekült érkezik. A Külkereskedelmi és Külügyminisztérium által támogatott projekt keretén belül a PTE munkatársai nem csak tanácsadást, hanem képzést, továbbképzést is tartanak közvetlenül a menekülttábor személyzetének, a hadsereg számára, illetve azok ammani kórházában, valamint az egyetemen is. A cél a menekültek számára az egészségügyi kondíciók oly mértékű fejlesztése, hogy ne kelljen tovább menniük. Húsvét után újabb team megy oktatni, majd a jordán partner látogatja meg a magyarországi egyetemet.

Mik a tapasztalatok a migrációs-egészségügyet illetően a szíriai menekülthullám kapcsán?

Közvetlenül a szíriai menekülthullám előtt, 2015-ben az ECDC egy szakértői teamet hozott létre, amely egy nagyon pontos és részletes ajánlást fogalmazott meg az EU tagországok számára, milyen egészségügyi szűrővizsgálatokra van szükség. Magyarországon a menekülttáborokban követték az ajánlásokat a szűrések tekintetében, illetve a Cordélia Alapítvány is részt vett a munkában. Fontos megjegyezni, hogy bár Szíriában diktatúra volt, de mégis a régió legfejlettebb országáról beszélhetünk. A lakosság oltottsága megfelelő mértékű volt. Sajnos a rendszer szétesett, és már a harmadik oltatlan  generáció  jött Magyarországra és Európába. A menekültek ellátása egy többszereplős folyamat. Az államon kívül részt vesz a munkában a civil szféra, például az erre szakosodott NGO-k, például az Orvosok Határok Nélkül szervezet.

Mi a migrációs-egészségügy lényege, milyen fő szempontokat foglal magába?

WHO 2008-ban közgyűlési határozatában fogalmazta meg a tagországok számára a migráns érzékeny egészségügyi ellátási rendszer kiépítésének szükségességét, fejlesztését. 2016-ban a szervezet, immár többedjére, újfent megfogalmazta az ajánlást a szíriai menekülthullám kapcsán.

Az európai orvosképzés konzervatív, nehezen változik, mozdul el új irányzatok felé. Amikor migráns érzékeny egészségügyi ellátásról beszélünk, akkor annak, mondhatni a legfontosabb sarokkövei, a kommunikáció, illetve a kulturális kompetencia. A PTE-n 20 ország több, mint 4000 hallgatója tanul, így nem csupán egy menekülthullám kapcsán találkozhatunk a transzkulturális problémákkal, hanem akár az oktatáson belül is, illetve más etnikai kisebbségek esetén is. Egy, az Amszterdami egyetemmel közösen végzett, európai országokban lefolytatott kutatásból kiderül, hogy az európai orvosképző intézetek képzésében hogyan van jelen a kulturális kompetencia. Az eredmény alapján komoly hiányosságokról beszélhetünk. Szilárd Professzor Úr szerint a PTE igyekszik a kérdésben élen járni, és a kulturális kompetencia, mint szükséges oktatási kompetencia jelen van a képzésben.

Másik meghatározó elem a földrajzi epidemiológia, ami azt jelenti, hogy ismerni kell az ország epidemiológiai és közegészségügyi viszonyait. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatok során ennek tükrében kell célzottan végezni a betegvizsgálatot.  Szükség van ismerni a menekültek haladásának pontos útvonalát is, amikor földrajzi epidemiológiáról beszélünk. Előfordul, hogy valaki hónapokig, vagy akár évekig  vándorolhat, így pedig nem csak a származási ország morbiditási profilját kell számba venni, hanem azt is, amivel találkozhatott.

Fontos szempont az etnikum specifikus terápia. Ez azt jelenti, hogy a szokásos gyógyszerprotokollok különböző etnikumoknál nem biztos, hogy azonos hatással bírnak. Az USA-ban ez a mindennapi orvosi gyakorlat része. Páldául a hypertoniában használt ACE-inhibitorok a fekete bőrű betegeknél nem működnek megfelelően, mert különbözik a metabolizmusuk.

Milyen fontos teendőt emelne ki a magyarországi migráció-érzékeny  egészségügy kialakításával kapcsolatban?

Mivel az, hogy mikor és hogyan érkezik egy nagyobb menekülthullám, kiszámíthatatlan, indokolt egy szükség esetén aktivizálható szakembergárda, akik azonnal mobilizálhatók. Célszerű lenne a képzésekbe, továbbképzésbe a migrációs-egészségügyi szemlélet oktatását beépíteni. Fontos megemlíteni, hogy az európai és a magyarországi munkaerőhiány kapcsán a foglalkozás-egészségügy egy kiemelten fontos terület, ahol a migrációval beérkező munkaerő utánpótlásnak az egészségügyi oldalról a biztos integrációja kiemelt kérdés, ezért a PTE oktatási programjában ez is szerepel.

Forrás: https://egeszsegugyesjog.wpcomstaging.com/2022/03/24/migracios-egeszsegugy/